Nagy S�ndor Kr.e. 356-ban, II. Philipposz maked�n kir�ly �s egyik feles�ge, Ol�mpiasz fiak�nt sz�letett. �let�nek szakaszai, els�sorban gyermek�vei k�r� k�s�bb legend�kat sz�ttek. Plutarkhosz p�ld�ul elmes�lte, hogy S�ndor val�di apja Zeusz volt; � �rta azt is, hogy Ol�mpiasz �s Philipposz �lm�ban Aristander, a j�s el�re jelezte, hogy a sz�l�sn�l egy oroszl�n j�n a vil�gra. Az anyja, Ol�mpiasz a g�r�g h�s, Akhilleusz egyenes�gi lesz�rmazottj�nak tekintette mag�t. Apja, Philipposz �ll�t�lag Zeusz fi�t�l, Herakl�szt�l sz�rmazott. Plutarkhosz elbesz�l�se szerint fiatal �veiben tett szert h�res lov�ra, Bukephaloszra, akit addig senki nem tudott meg�lni, �s aki k�s�bb az indiai hadj�ratra is elk�s�rte. S�ndor �szrevette, hogy a l� a saj�t �rny�k�t�l ijedt meg, ez�rt a nappal szembe �ll�totta �s �gy �lt f�l az eddig megzabol�zhatatlan �llatra. Plutarkhosz szerint Philipposz ezt l�tva �gy sz�lt: „�h fiam, keress magadhoz m�lt�bb kir�lys�got. Maked�nia nem el�g nagy sz�modra.“

A legend�kon k�v�l keveset tudunk Nagy S�ndor gyermekkor�r�l. Maked�nia a klasszikus G�r�gorsz�g �szaki szomsz�dja volt, s lak�it sok g�r�g barb�rnak tartotta, annak ellen�re, hogy a kir�lyi h�z g�r�gnek sz�m�tott.

Apja, II. Philipposz a kor�bban jelent�ktelen Maked�ni�b�l, amelyen a hegyvid�ki �s alf�ldi nemesi csal�dok vit�ztak, erre az id�re egy er�s katonai hatalmat hozott l�tre. Megh�d�totta Thessz�li�t �s Thr�ki�t, �s Sp�rta kiv�tel�vel minden g�r�g v�ros�llamot sz�vets�gbe t�m�r�tett a saj�t vezet�se alatt. Ezekben a hadj�ratokban m�r S�ndor is r�sztvett, p�ld�ul Kr.e. 338-ban a khair�neiai csat�ban, ahol a maked�n seregek sz�tvert�k az Ath�n vezet�s�vel egyes�lt g�r�g hadakat. Itt kapott el�sz�r a fiatal f�rfi parancsnoki feladatot apj�t�l: a lovass�g bal sz�rny�t vezette. Az � szem�lyes vezet�s�vel siker�lt felmorzsolni az ellenf�l legf�lelmetesebb sereg�t, a th�bai szent osztagot. Philipposz hader�reformj�nak k�sz�nhet�en a maked�n hadsereg kor�nak a leger�sebb serege volt. De az apja nem csak fia katonai k�pz�s�vel foglalkozott. Pell�ba, a f�v�rosba h�vta Arisztotel�szt, a h�res filoz�fust �s r�b�zta fia nevel�s�t. Arisztotel�sz bevezette S�ndort a filoz�fia, a m�v�szetek �s a matematika tudom�ny�ba. A tud�s hatalmas befoly�st gyakorolt Nagy S�ndor eg�sz �let�re, p�ld�ul tudjuk, hogy hadj�rataira egyetlen olvasm�nyt vitt mag�val, az �li�szt.

Apja �s fia k�z�tt nemsok�ra kirobbant a konfliktus, amelynek kiv�lt� oka Philipposz �j h�zass�ga volt. Kr.e. 337-ben ugyanis feles�g�l vette egyik udvari nemese, Attalosz unokah�g�t, Kleop�tr�t, aki maked�n sz�rmaz�s� volt, m�g Ol�mpiasz nem. Az esk�v�i vacsor�n Attalosz megjegyz�se olaj volt a t�zre, hiszen azt k�v�nta, hogy a n�szb�l v�gre megsz�lessen a kir�lys�g t�rv�nyes �r�k�se. S�ndor nem t�rte a s�rt�st, �s visszav�gott: „Azt akarod mondani, hogy �n fatty� vagyok?” �s serleg�t Attaloszhoz v�gta. Kit�rt a botr�ny. Philipposz, ahelyett, hogy S�ndornak adott volna igazat, Attaloszt vette v�delm�be, �s r�szeg f�vel a fi�ra t�madt, de megbotlott �s elesett. A fia ekkor �gy ki�ltott f�l: „N�zz�tek Urak! Ez az ember k�sz�l �tkelni Eur�p�b�l �zsi�ba, de elv�g�dik, m�g egyik pamlagt�l a m�sikig �r.”

Ezut�n S�ndor sz�m�ra kock�zatoss� v�lt a helyzet, �gy elutazott Pell�b�l anyj�val egy�tt Eperioszba, majd tov�bb utazott Ill�ri�ba. B�r tr�n�r�kl�se bizonytalann� v�lt, egy v�ratlan fordulat miatt f�l �v m�lva visszat�rt Pell�ba.

Philipposzt Kr.e. 336 nyar�n a r�gi f�v�rosban, Aigaiban, l�nya, Kleop�tra �s Epeirosz kir�ly�nak, S�ndornak az esk�v�j�n Pauszainasz, a test�rs�g egyik tagja meg�lte. A tett mot�vuma szem�lyes volt: Pauszainasz volt Philipposz egyik szeret�je �s Attalosz megs�rtette; ezut�n �gy �rezte, hogy Philipposz igazs�gtalanul b�nik vele. Az a h�r j�rta, hogy Nagy S�ndornak �s anyj�nak r�sze volt a mer�nyletben, de ezt bizony�tani nem tudt�k.