Egyiptom k�nny� zs�km�ny volt Alexandrosz sz�m�ra. M�r Pelusziumban (ma Port Said) v�rta �t Mazak�sz perzsa szatrapa �s kinyilv�n�totta az orsz�g kapitul�ci�j�t. Ezzel megsz�nt az ok a katonai beavatkoz�sra. A maked�nok Heliopoliszba vonultak, ahol Alexandrosz f�ra�v� �s Amon-R� fi�v� ki�ltatta ki mag�t. Innen tov�bbment Memphiszbe. Az antik forr�sok megeml�tik, hogy az �t sor�n a maked�nokat mindenhol felszabad�t�k�nt fogadt�k. Lehets�ges, hogy ez val�ban �gy volt, hiszen az egyiptomiak tizenegy �vvel ezel�tt elvesz�tett�k perzsaellenes harcukat. Alexandrosz megnyerte az egyiptomiakat azzal a l�p�s�vel, hogy hagyta a hatalmi poz�ci�kat helyi lakosokkal bet�lteni.

Alexandrosz a N�lus ment�n �szak fel� vonult �s Kr.e. 331 janu�rj�ban a F�ldk�zi-tenger partj�n megalap�totta legjelent�sebb v�ros�t, Alexandri�t. A v�ros k�s�bb Egyiptom f�v�rosa lett, ma is a legszebb �s a legnagyobb Nagy S�ndor v�rosai k�z�l.

M�rciusban Alexandrosz 600 km-t tett meg a sivatagon kereszt�l, hogy el�rje Amon isten Siwa-o�zisban tal�lhat� j�shely�t. Hogy ott milyen �zenetet kapott, nem tudjuk. Az �kori forr�sok szerint az isten el�rulta neki sz�rmaz�sa titk�t, azt, hogy � Zeusz fia. Viszont k�ts�gtelen, hogy ezut�n Alexandrosz „Zeusz fi�nak” sz�l�ttatta mag�t. Siw�b�l visszat�rt Memphiszbe, ott id�z�tt m�g n�h�ny h�tig, majd k�s�ret�vel visszat�rt Palesztin�ba.