R�mai K�zt�rsas�g

Julius Caesar

Az i. e. 3.sz�zadban R�ma megszil�rd�totta hatalm�t eg�sz It�lia (a mai Olaszorsz�g ter�lete) felett. Karth�g�, a g�r�g vil�g hellenisztikus �llamai legy�z�s�vel az i. e. 2 sz�zad k�zep�re R�ma az eg�sz F�ldk�zi-tenger medenc�j�ben megszerezte a hatalmat.

Az it�liai rabszolgal�zad�sok korszaka, majd a k�zt�rsas�g v�ls�ga �s a polg�rh�bor�k id�szaka ut�n i. e. 60–48 k�z�tt l�trej�tt az els� triumvir�tus, amely h�rom �llamf�rfi, Julius Caesar, Pompeius �s Crassus hatalmi sz�vets�ge volt. A galliai h�bor�ban, i. e. 58–51 k�z�tt Caesar megszerezte Galli�t R�m�nak, �s teljesen �j provinciapolitik�t val�s�tott meg. Crassus hal�l�t k�vet�en Pompeius �s Caesar k�z�tt h�bor� t�rt ki, amelyben Caesar gy�z�tt. Caesart t�bb gy�zelme ut�n �r�k�s dictatorr� v�lasztott�k. Dictatori t�nyked�se sor�n t�bbek k�z�tt �talak�totta az �llamszervezetet, �trendezte a provinci�k ad�z�s�t, szab�lyozta az it�liai v�rosok rendj�t, f�ldet osztott, nagyszab�s� �p�tkez�sekbe kezdett, kijav�ttatta a r�mai napt�rat. I. e. 44 m�rcius idus�n a Senatusban meggyilkolt�k.

A Caesar �ltal k�pviselt diktat�rikus politikai ir�nyvonalat ut�dai pontosan k�vett�k, mivel a kor�bbi korrupt k�zt�rsas�g nem volt k�pes hat�konyan ir�ny�tani a hatalma al� tartoz� �ri�si ter�leteket. A m�sodik triumvir�tus sor�n, i. e. 40-ben Antonius, Octavianus �s Lepidus osztott�k fel egym�s k�z�tt a R�mai K�zt�rsas�g al� tartoz� orsz�gokat. Lepidus i. e. 36-ban visszavonult, �s megkezd�d�tt Antonius �s Octavianus harca az egyeduralom�rt. A v�res polg�rh�bor� sok szenved�st okozott It�lia �s a R�ma �ltal uralt ter�letek n�p�nek. I. e. 30-ban Octavianus legy�zte Antonius �s az egyiptomi kir�lyn�, Kleop�tra haj�had�t, majd amikor elfoglalta Alexandri�t is, Antonius �s Kleop�tra �ngyilkoss�got k�vetett el. Egyiptom nem provincia lett, hanem Octavianus szem�lyes birtoka, melyet megb�zottaival igazgatott. Az egyiptomi gabona nagy hatalmat adott a kez�be: R�ma �lelmez�s�t.

I. e. 29-ben hazat�rve �vr�l �vre consull� v�lasztott�k, � volt az els� a senatorok n�vjegyz�k�ben, a princeps senatus. I. e. 27-ben n�vlegesen lemondott teljhatalm�r�l, �s bejelentette a „k�zt�rsas�gi rend vissza�ll�t�s�t”, a val�s�gban azonban minden hatalom az � kez�ben �sszpontosult. A Senatus az Augustus („f�nyes”) nevet adom�nyozta neki, �s a neve �gy Imperator Caesar Augustus, divi filius, azaz „az isten fia” lett.