| A ks csszrkor serege a legkevsb sem hasonltott mr sem a korai, kztrsasgi seregre, sem pedig a principtusi seregre. Diocletianus csszr katonai reformja a gyalogos hadsereget alapveten ktfajta egysgre bontotta fel: a hatrvdelmi szolglatot teljest Limitanei egysgekre, valamint a jl felszerelt s kpzett comitatensesekre. Ez utbbiak alkottk tulajdonkppen a ksi lgikat. A milicia-szer Limitanei csapatokat gy kezeltk, mint a lgisok kiszolglit, s emiatt csak msodrang katonknak tartottk ket. Ennek ellenre azonban a hatrvdelmi csapatok kivl pnclinggel, sisakkal, lndzsval s pajzzsal voltak felszerelve. Ketts feladattal brtak: egyrszt k riztk a birodalom hatrait, msrszt kls tmads esetn feltartottk, vagy legalbbis lasstottk az ellensget, amg a mozgkonyabb comitatensesek megrkeztek. Korbban ezek egyfajta elit katonknak szmtottak, akik a trscsszrok ksretben (comitatus) helyezkedtek el, ezt tkrzte elnevezsk is. De a birodalom vdelme megkvetelte, hogy mint klnll hadert vessk be az ellensgekkel szemben.
Emltsre mlt mg a foederati (szvetsgi) szervezet. A szvetsgi gyalogosok (s lovasok) rmai szolglatban ll barbr katonk voltak, rmai hadvezr szolglatban. Ezek a harcedzett barbr harcosok, a birodalom vdelmben jtszott komoly szerepk miatt, ltalban fldet kaptak a rmai terleteken. Tulajdonkppen ezek a szvetsgi egysgek a korbbi auxilis csapatoknak felelnek meg.
Nagy Constantinus ta (mikor is a pretorinus grda ismt belefolyva a hatalmi harcokba hatalomra juttatta Maxentiust, a volt Augustus, Maximianus fit Constantinussal szemben) a csszri csald vdelmt a birodalmi germn testrsg, Rma felgyelett pedig a Scholae Palatina ltta el. Jl fegyverzettek, kpzettek s rendkvl hatkonyak voltak. Utbbiak s a gyalogos (auxilis) palotarsg volt a hadsereg elitje. Az auxilis palotark ugyan „udvari rk” voltak, gyakran vettek rszt a harcokban, melyekben – hrnevkhz mltan – rendkvl kemnyen kzdttek. | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
